Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)

Az azonnali felhasználásra szóló kis úti cukorbeszerzések többnyire csak 4-8 lat mennyiséget, csak kivételesen fél fontot jelentettek. Ilyen hirtelen vásárlásra nemcsak Pozsonyban, Bécsben, de Komáromban is volt mód. A nagy fûszerbeszerzések többnyire Bécsben történtek, de Pozsonyban is megejt­hető volt. Ilyenkor mindenféle fűszert vásároltak; cukorból hat alkalom során 7 (ugyan­akkor borsból 4), 6 (2), 4 (1), 1 (4), 27 (10) és 8 (4) fontot a Nádasdy háztartás és egyszer 1 (2) fontot Sennyei Ferenc jószágkormányzó számára. A bors - cukor beszerzési arány is jól érzékelteti, milyen alacsony volt tulajdonképpen még a cukorfogyasztás. Az árará­nyok pedig azt, milyen magas volt viszonylag még mindig a cukor ára, ugyanis a fonton­kénti átlag 33 dénáros cukorárral szemben a borsé csak ennek kétszerese, 66 dénár volt. A valóságos úti beszerzések mennyiségét meghaladta az olyan vásárlás, ami azon­nal esedékessé vált, ha valahol ideiglenes udvartartásra került sor, ahol Nádasdy tárgya­lások során előkelő urakat megvendégelt (a magyar és a bécsi érseket vagy másokat). A felkészülés része volt ilyenkor 2-3-4 font cukor beszerzése. 8 A XVII. század elejéről a Thurzó családban két lakodalomra, egy kézfogóra és egy halotti torra vásárolt fűszerek jegyzéke ismeretes 1603 és 1617 között. Minden esetben Bécsben vásároltak, a cukor fontját átlagosan 65 dénáron. Ugyanakkor Kecskeméten 1 font szalonna 5, egy sertés 50-60,1 kaszás napszám 20, egy szőlőműves ember napi bére 10 pénz ára volt 1600-ba. 9 Cukor- és borsbeszerzés és -felhasználás, fontban Gróf Thurzó György családjában vásárolt felhasznált cukor bors cukor bors 1603 153 100 32 40 1612 184 50 ? ? 1614 126 50 ? 27 1617 156 42 ? 40 A 32 font cukrot fogyasztó lakodalmat az a hamarosan nádor Thurzó György rendezte, aki nemcsak a Felvidék legszebb reneszánsz várkastélyát építtette fel Nagybiccsén Trencsénben, de melléje 1601-re egy külön ebédlőház nászpalotát is sorakozó leányai számára. Az egyik lakodalmukban a sajátjaikon kívül 13 úrral érkezett 20 vendégsza­kács főzött. 10 Az ünnepi cukor többségét valószínűleg a desszert fogásban feltálalt és az asztalo­kat díszítő marcipán élőképekre fordították, ami Közép-Európában a XVI. században már elérte a gazdag nemesek udvarait. Az erdélyi fejedelmi udvar 1600 körüli kéziratos szakácskönyve még további elem­zésre vár. Mindenekelőtt tisztázandó M. Rumpolt nyomtatott műveihez való viszonya, miután a kapcsolat köztük nyilvánvaló. A mi kéziratos szakácskönyvünk Rumpoltnál óvatosabban bánik a cukorral. Többször panaszolja, hogy „itt, a mi országunkban" azt igen drágának, tékozlásnak tartják, s még olyan ételekben is mézzel helyettesítik, ami 8. Az elszámolásokat ld. BELÉNYESY Márta 1959. 1.18,37,42,44,110,120,131,158,187,202, 204,213, II. 95,229,97-98,52,65,67,94,223. -1 lat kb. 1 csapott evőkanál modern kristálycu­kor. 9. HORNYIKJánosl861.76. 10. RADVÁNYSZKY Béla 1879. 57-66. 16 Az egri múzeum évkönyve 241

Next

/
Thumbnails
Contents