Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum II. Évkönyve (Szombathely, 1927)
Természettudomány - GÁYER Gyula: Uj adatok Vasvármegye flórájához
Uj adatok Vasvármegye flórájához. Irta: dr. Gáyer Gyula (Szombathely). 1. A Hemerocallis flava dunántúli előfordulásának spontaneitására vonatkozó kétségek újabb időben szünőben vannak ugyan, 1) mindazonáltal hátra van még e faj lelőhelyeinek és az előfordulás körülményeinek pontos megállapítása. Magam először a Rábaberkekben Ikervár és Beje között találtam e fajt 1925 VI. 26-án termésben, 1926 V. 30-án pedig virágzásban oly helyen, ahol csak egy alig észrevehető, nem is mindenki által ismert s az évnek nem is minden szakában járható ösvény vezet át a berkeken s ahol gondolni sem lehet arra, hogy a növény ide valami kertből kerülhetett. A Hemerocallis e helyen egy főleg Ulmus glabra, Populus tremula és Fraxinus exelsior-ból álló, elszórtan Tilia cordata és Acer campeslre-ve\ vegyitett, elég sürün bozótos (Viburnum Opulus, Rhamnus Frangula, Prunus spinosa, Salix cinerea) berekrészlet szélén Deschampsia caespílosa, Lychnis flos cuculi, Symphytum officináié, Valeriana officinalis, Convallaria maialis, Myosotis palustris, Circaea lutetiana, Iris pseudacorus társaságában fordul elő. Iris pseudacorus társaságában fedezte fel a Hemerocatlist 1926 május havában ifj. gróf Batthyány Zsigmond Németujvár mellett a punici erdő patakja mentén nagy mennyiségben s ezzel Clusius németújvári adatát 350 esztendő után megerősítette. Hogy a Hemerocallis a botanikusok figyelmét hosszú ideig elkerülte, annak egyebek mellett az az oka is van, hogy ha erdő nő főiéje, hosszú évek elmúlhatnak, amig az erdő letarolása után újból virágzáshoz jut. Alsószelestén, báró Baich Mihály erdejében is van a patak partján Hemerocallis, de még sohasem virágzott, amióta figyelik. Ilyen sterilis Hemerocallist a pozsonyi Bodinggrabenben is láttam és éppen a Kis-Kárpátok e pontján nem volna lehetetlen e faj előfordulása. Amellett bizonyos, hogy az elterjedés legészakibb pontjain apró klimatikus okok is gyakran gátolni fogják a virágzást, végül pedig, hogy spontán termőhelyéről gyakran úgy veszett ki, hogy széthordták a kertekbe. 2) x) Degen Á.: Clusius botanikai jelentősége (Term. Tud, Közi. Pótfüzet 163-164, 1926, 65-72.) 2) Lásd a német szöveg végén felhozott esetet.
