Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-27 / 25. szám

XXIX. évfolyam.. T / Békéscsaba, 1902. Csütörtök, március hó 27 én. 25. szám BEEESM • i EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefor-szám 7. Szerkesztőség: Fö-fér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziiatok nem adatnak vissza Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 íillé Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7. Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Munka és pihenés. Szűken mérte ki magának ezúttal a képviselőház a húsvéti vakációt és igen helyesen tette. Össze vissza kö­rülbelül tiz napra szabták azt a sza­badságot, ami máskor legalább há­rom hétig szokott tartani; de bizonyos, hogy máskor nem is voltak olyanok a körülmények, mint a mostaniak, a melyek a munkaidőnek kellő kihasz­nálás ít parancsolják. Dacára az egy órával meghosszab­bított üléseknek, még mindig folyik a költségvetési vita, sőt mondhatni, hogy eddig még csak a felét is alig végezte el a Ház a költségvetési ma­tériának. Indokoltnak látszik a dolgok mai állása szerint az a föltevés, hogy a kormánynak uj egyhónapos — indemnitást kell majd kérnie, ekké­pen meghosszabbítva a már rendel­kezésre adott négy havi indemnitást, amelynek keretén túl való terjeszke­déssel fenyegetődzik a most hang/.ó beszédek áradata. Hiszen hátra van még a kereskedelmin kivül három olyan fontos tárca, mint a honvédelmi, a közoktatásügyi és legfőképa pénzügyi. Azonkivül a tárcák letárgyalása után következik majd csak az ap prcpriációs törvényjavaslat, melynél az eddigi parlamenti szokás szerint uj általános vitatkozás szokott tá­madni a kormányzat egész irányáról. S bár föl kell tennünk, a hogy ez az approprációs vita az idén nem fog túlságos hosszura nyúlni, mégis aggódva kell számlálgatnunk, vájjon kifutja-e a hátra lévő idő, ha még azt is meggondoljuk, hogy végezetül a főrendiháznak is kell tárgyalnia az egész költségvetést és hogy a szen­tesítés is bizonyos időt vesz igénybe. Jól cselekedett tehát a képviselő­! ház, a mikor csak rövid ünneplésre ; oszlott szét, ugy szólván csak annyi időre, amely elegendő friss lélegzet­vételre, mielőtt a rája várakozó ujabb feladatok megoldásához fogna Mert tavasz nyilása, virágok fakadása most a képviselőházra nézve a fontos te­j endők egész sorozatának eljövetelét jelenti. A szünet maga sem jelent már pihenőt a korm ányra nézve A minisz­terelnök és minisztertársai Bécsbe ké­szülnek, hol fontos, jelentős tárgyalá sok fognak folyni. Szó lesz ott nem­csak az autonom vámtarifáról és a kiegyezés keretébe tartozó, immár ak­tuális kérdezésekről, hanem a közős költségvetése előzetes, együttes megál­lapításáról, a delegációk elé terjesz­tendő munkaanyagról is, ós pedig le­gelső sorban erről. Tudvalévő, hogy ez esztendőnként meglehetősen nehéz időszaka a magyar kormányférfiaknak. Meg kell ott küzdenie a magyar kor mány­elnöknek és pénzügy minisztejnek, a hadügyminiszternek törekvéseivel, a melyek természetesen a hadügyi költségvetés nagy summáinak és újí­tásainak keresztülvitelére irányulnak és meg kell küzdenie a közös költség­vetés mindimama részleteivel, ame­lyek a magyar állam teherhordozó képességeivel arányban nem állának. És tekintve Magyarország mai pangó pénzügyi és gazdasági viszonyait, te­kintve a közös költségvetés emelke­déséről már előre szállongó hireket — bizony szerencsét kell kívánnia párt­különbség nélkül minden magyarnak a kormány részére e küzdelemben, mely ezúttal aligha nem lesz még sok­kal nehezebb, mint az eddigiek. Május végén kezdődnek a delegá ciók, de már addig is —hogy mást ne emlétsünk — olyan ügyet kell elin­téznie a háznak, mint a milyen a kon­verzió^javaslat. S az addig elintézendő ügyek sorozatában még mindég ott marad, mint legnagyobb : a^ költségve­tésnek hátralevő részlete. Érthető hát, ha egyes körökben most is újra fel­merül az eszme a költségvetési vita olyan módosítására, hogy az — tövi debb legyen a jövő esztendőkben. Érthetőnek tartjuk e kívánságot. De azért a hosszú budgetvita sem Ítél­hető el. Hiszen az ország legfontosabb anyagi érdekeiről van itt szó, magá­ban véve helyes, ha a képviselők igye­keznek kifejteni a budgetvita minden részéb3n: mit kíván az ország, a nép, a vidék, a kerület? Helyes-e, hogy az uj országgyűlés legelső vitájában bő ven kidomborodik, de helyes az is, hogy a jövőre nézve igyekez.iek majd módot találni arra, hogyan juttassák összhangba a lakosság érdekeinek ala­pps, bőven való kifejtését a képviselő­háznak rendelkezésére álló idővel. Szétoszlottak a képviselők pihe nésre, de a vakációt szomorú esemény zavarja. Tisza Kálmán meghalt s alig akadhat a képviselők közül egy is, kit ne késztetne mély gondolko dásra a nagy államférfi halála. Bármit mondjanak is ellenfelei róla, sokan tanulhatnak tőle ügyszeretetet, szorgalmat és lankadatlan munkás­ságot, mely a pihenés után sem volna időszerűtlen a nagy nemzeti mun­kában Hanyag nevelés­A mai társadalom egyik feltűnő jelen­ségeként mutatkozik a gyermeknevelés el­hanyagolása. Nem az iskolai nevelésről beszélünk, amely mindent megtesz, ami hatáskörében áll, hanem a családi nevelés­ről, Mert maguk a szülők hanyagolják el számtalan esetben gyermekeik nevelését. A kérdésben különösen fontos az, hogy miután a családi nevelés a gyermek erköl­cseinek és jellemének az alapja, e hanyag­sággal az utódok jövőjét rontjuk meg. Mert amit az otthon, a család megrontott, azon az iskola semmiképpen sem ja­víthat. Régebben, midőn még nem uralkodtak a modern „társadalmi irányeszmék", az er­kölcsi érzést, a szülői szeretetet és a csa­ládias egyszerűséget oltották a gyermekek szivébe. Akkor nem látott az ifjúság russz példát magb előtt, mert az apai fegyelem s az anyai szeretet féltő gonddal őrködött felette. Ma mindez nem igy van. A vallás a nevelésben másodrendű tényezővé lett s helyét minden téren a tudás, az ismeretek gyűjtése foglalta el. Pedig az életnek nemcsak képzett egyénekre, hanem erköl­csös jellemekre is szüksége van. A tudás magában egyoldalúvá tesz, a jellem, az erkölcsös élet is az, amit az egyénben be­csülnünk kell. Erre is kell nevelnünk: erkölcsös életre, amely vallási érzés nélkül lehetetlen. Helyes ós okos nevelés az volna, ha a gyermeket az iskolán kivül is ellenőriz­nénk, hogy ugy is cselekedjék, amint ta­Békésmegyei Közlöny tárcája, A esabai kultúrpalota. Irta és a nőegylet délutánján felolvasta : Maros György. Nincs e földön olyan Ígéret, a mely­nek végzete elubb vagy utóbb be ne telnék. A váltó, akármilyen furfanggal ujitgatjuk is meg az esedékesség idejét, egyszer csak mégis lejár s a fizetés ideje elodázhatianul bekövetkezik. Addig Ígérgetünk, mig egy­szer csak nincs kitérés, a kifogások bőség­szaruja kimerül s reánk borul az Ígéretek apró pénzre való felváltásának sötét éj­szakája. Ime rövid története annak, hogy én most önök előtt a felolvasó asztal mellett ülök. Betelt rajtam is efátum; mert most, a mikor évekkel ezelőtt meggondolatlanul tettels-iólásom egyrészről izzadságcseppeket gyöngyöz homlokomra, másrészt önöknek unalmas perceket vagyok kénytelen sze­rezni. De hát — peccatur intra et extra muros — a mikor e bűntett súlya termé­szetszerűen kizárólag az ón vállaimra ne­hezedik, némi könnyebbülést szerez annak nyílt bevallása, hogy a bűnre csábítás vétke a jótékony nőegylet vigalmi bizottságának egyik szeretetreméltó tagját terheli, aki, a midőn ellenvetéseim tárházát előtte tel­jesen kimerítettem, hiúságom legyezgetósé­vel ejtett meg, mondván : „Soha se nézett ki olyan jól, mint most." Örömöm tető­pontra hágott, hogy igy a bennem dúló egészséről e kedves kijelentésből csalhatat­lan bizonyságot szereztem; s bár nem gondolva meg, hogy amikor e kedves kapacitációt könnyelmmüen tett egykori ígéretem beváltásával honorálom, ugyan­akkor az önök jogos felháborodását idézem elő gyatra előadásomnak miatta: itt ülök ós ugyancsak zavarban vagyok, hogy miről is olvassak hát fél ? Könnyű volt elődeimnek ! nem mintha minden lehető témát elhalásztak volna elő­lem, de mert hivatásuk közben ezer ós ezer esemény adja elő magát, melyeknek bájos, derűs helyzeteit az ékes nyelvezet ruhájába öltöztetve, valóban élvezetet szereztek vá­lalkozásukkal. Az ón mesterségem azonban nagyon száraz foglalkozás. Ügyes-bajos embereknek, sokszor kicsinyes, de az ő nézőpontjukból szinte életbevágó dolgainak intézése valóban olyan prózai teendőkkel foglalkoztat, hogy azokból költői inspirá­tiót szerezni : a lehetetlenséggel határos. Mesterségemhez azonban, — melyhez nem­csak hivatásom kötelességei, de eddigi sze­rényke közéleti működésemnek összes, — sokszor kedves,, gyakorta keserű — emlé­kei fűznek, s életpályám iránt a legmele­gebb szeretettel töltik be valómat, — ez alkalommal sem akarok hűtlen maradni. Engedjék meg tehát, hogy felolvasásom tárgyát mesterségem körébe vágó kérdé­sekből meritsem. E falak között tárgyalják városatyáink Békéscsaba összes közügyeit ; itt dőlnek et azok a fontos kérdések, melyek több­kevesebb szerencsével, de mindenkor a leg­nagyobb jóindulattal a város kulturális ós közgazdasági előhaladását vannak hivatva elömozditani. Hadd legyen az a pár perc, melyeket most önöktől elrabolni szándé­kozom, egy olyan eszme ismertetésének szentelve, mely kivánatos megvalósulás ese­tén e város cultúráját nagygyá, hatalmassá tenni lesz hivatva egykoron ós igy talán maga azeszme, melyet Békéscsaba elŐ­haladásának legnemesebb barátja vetett fel s istápol minden rendelkezésére álló hat­hatós eszközökkel: mégsem lesz unalmas. Arról van szó nevezetesen, hogy vá­rosunkban kultúrpalota emeltessék. E középületnek nlpár Ignác országos hirü müópitósz által készitett rajzait van szerencsém ezennel bemutatni. A palota a Kossuth-téren, a Kishid ós Széchenyi-utcák által határolt telkekre, az ártézi-kut felé néző homlokzattal, a közé­pen egy hatalmas arányú, ettől jobbra-balra ' két-két kisseb'o kupolával, vegyes, tulnyo ­móan barokk ós renesszansz stílben épülne. A főbejárat resanittal, erős kiképzésű, oszlopos oromzattal a Kossuth-tórre uyilik ; i három bejáró ajtóval, kocsialáhajtóval, üvegernyöfedóllel, három osztású elölóp­csőkkel ós diszitett szobros lépcsőkarokkal van ellátva. A főbejárat két oldalán két mellékbejáró van, külön körivü elölóp­csőkkel. Hogy az épületnek 132 méter hosszú főhomlokzata nyomott ne legyen : a főre­salit két oldalán ós az épület sarkain erős tagolások láthatók ; az egyes tagok oszlo­pokkal, attikával és kupolával vannak el­látva. A tagolásokat mély beugrások vá­| lasztják el egymástól s az ezek folytán keletkező kicsiny térség, az utcától csinos vaskorláttal elválasztva, kis kertecskónek terveztetik, ami a Kossuth-térre eső hom­lokzat móltóságának valami különös bájt ós üdeséget kölcsönöz. A Kishid-utcai 65, a Széchényi-utcai 58 m. hosszú homlokzat tagolások által nyer változatosságot. A zseniális müópitósz e tagolások sikeres alkalmazásával valóban halványozott mórtékre emeli a momumen­ttlis palota külső berendezkedésének épí­tés művészeti hatását. A közművelődés céljainak szolgáló ezen épület külső elhelyezése ós építészeti kiképzése pregnáns kifejezője s jellegzetes szimbóluma annak a magasztos hivatásnak, mely az eszme megteremtőjének n emes lelkét betöltötte akkor, amidőn e terv megvalósításával foglalkozott. Az építő­művész szerencsés kézzel intézte az eszme megtestesítósónek kérdését s kiváló sikerrel alkalmazkodott a territoriális környezethez, melyet egyrészről a hosszú építési vonal, ! mesrészt az ág. ev. nagytemplom ós a róm. kat. t ;mplom által határolt Kossuth-tór szabott, eléje. A külső hatást a 14 méteres kiugrás­sal, nemes dekorációkkal s hatalmas kupo­lával tervezett színházépület dominálja. A tervezet belső elhelyezkedésében is a szin­ház uralja a helyzetet. A patkó alakú néző­tér, melybe a főbejáratból nyiló, oszlopos s márványfalas előcsarnokból jutunk, a földszinten mintegy 200 személy befoga­dására alkalmas ülőhelyeket, 8 páholyt, tágas zenekari helyiséget s a színpad alatt sülyesztőket foglal magában. Az emeletre vezető lépcsőcsarnok remek foyerba tor­kollik Az első emeletre mintegy 80 személy számára körszékek s 12 páholy, a máso­dik emeletre olcsó karzati helyek kerültek. A szinpad technikáját kellően beren­dezett zsinórpadlás egészíti ki. Az előadó személyzet a földszinten 2 társalgó szobá­val, az első emeleten 8 öltözővel rendelkezik. A színháztól jobbról s balról esnek az összes kulturális intézetek helyiségei. Ezek közül, mint hivatására s működésének tar­talmára és terjedelmére legnevezetesebbnek, a muzeumnak jut a legtöbb férő hely ; a könyv és levél, régiség és történelem, föld ós néprajz, ipar- ós képzőművészet, végre a képtár, a palotának a kishid-utca felől eső földszintjét ós emeletét foglalja el. Ezek mellett jut kényelmes hely a kaszinó szá­mára. A színháztól jobbra s a Széchenyi­utca felőli részen, földszinten ós emeleten a következő intézetek helyezkednek el: polgári kör, olvasó kör, iparos ifjúsági ön­képzö-egylet, ács ós kőmives iparosok szak­egylete, kereskedelmi kör, gazdakör, nép­könyvtár. Végre a palotának a Széchenyi-utca felől eső szárnyát az uj Vigadó helyiségei eges itik ki. Az udvart, melyet a mólyen benyúló színházi épület két részre oszt, parkúozni fogják s igy az egyesületek nyáron át a legkellemesebb kerti helyiségekkel fognak rendelkezni. A telek, melyen a kultúrpalota épül, 8246 Dm éter kiterjedésű ; a beépítendő terület 5413 Dméter. Az ópitós költsége a tervező művész számítása sz«rint, az összes kisajátítási szükségletekkel együtt egy millió korona. Bizony nagy summa pénz, melylyel Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom