Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1902-03-27 / 25. szám
XXIX. évfolyam.. T / Békéscsaba, 1902. Csütörtök, március hó 27 én. 25. szám BEEESM • i EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefor-szám 7. Szerkesztőség: Fö-fér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziiatok nem adatnak vissza Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 íillé Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7. Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Munka és pihenés. Szűken mérte ki magának ezúttal a képviselőház a húsvéti vakációt és igen helyesen tette. Össze vissza körülbelül tiz napra szabták azt a szabadságot, ami máskor legalább három hétig szokott tartani; de bizonyos, hogy máskor nem is voltak olyanok a körülmények, mint a mostaniak, a melyek a munkaidőnek kellő kihasználás ít parancsolják. Dacára az egy órával meghosszabbított üléseknek, még mindig folyik a költségvetési vita, sőt mondhatni, hogy eddig még csak a felét is alig végezte el a Ház a költségvetési matériának. Indokoltnak látszik a dolgok mai állása szerint az a föltevés, hogy a kormánynak uj egyhónapos — indemnitást kell majd kérnie, ekképen meghosszabbítva a már rendelkezésre adott négy havi indemnitást, amelynek keretén túl való terjeszkedéssel fenyegetődzik a most hang/.ó beszédek áradata. Hiszen hátra van még a kereskedelmin kivül három olyan fontos tárca, mint a honvédelmi, a közoktatásügyi és legfőképa pénzügyi. Azonkivül a tárcák letárgyalása után következik majd csak az ap prcpriációs törvényjavaslat, melynél az eddigi parlamenti szokás szerint uj általános vitatkozás szokott támadni a kormányzat egész irányáról. S bár föl kell tennünk, a hogy ez az approprációs vita az idén nem fog túlságos hosszura nyúlni, mégis aggódva kell számlálgatnunk, vájjon kifutja-e a hátra lévő idő, ha még azt is meggondoljuk, hogy végezetül a főrendiháznak is kell tárgyalnia az egész költségvetést és hogy a szentesítés is bizonyos időt vesz igénybe. Jól cselekedett tehát a képviselő! ház, a mikor csak rövid ünneplésre ; oszlott szét, ugy szólván csak annyi időre, amely elegendő friss lélegzetvételre, mielőtt a rája várakozó ujabb feladatok megoldásához fogna Mert tavasz nyilása, virágok fakadása most a képviselőházra nézve a fontos tej endők egész sorozatának eljövetelét jelenti. A szünet maga sem jelent már pihenőt a korm ányra nézve A miniszterelnök és minisztertársai Bécsbe készülnek, hol fontos, jelentős tárgyalá sok fognak folyni. Szó lesz ott nemcsak az autonom vámtarifáról és a kiegyezés keretébe tartozó, immár aktuális kérdezésekről, hanem a közős költségvetése előzetes, együttes megállapításáról, a delegációk elé terjesztendő munkaanyagról is, ós pedig legelső sorban erről. Tudvalévő, hogy ez esztendőnként meglehetősen nehéz időszaka a magyar kormányférfiaknak. Meg kell ott küzdenie a magyar kor mányelnöknek és pénzügy minisztejnek, a hadügyminiszternek törekvéseivel, a melyek természetesen a hadügyi költségvetés nagy summáinak és újításainak keresztülvitelére irányulnak és meg kell küzdenie a közös költségvetés mindimama részleteivel, amelyek a magyar állam teherhordozó képességeivel arányban nem állának. És tekintve Magyarország mai pangó pénzügyi és gazdasági viszonyait, tekintve a közös költségvetés emelkedéséről már előre szállongó hireket — bizony szerencsét kell kívánnia pártkülönbség nélkül minden magyarnak a kormány részére e küzdelemben, mely ezúttal aligha nem lesz még sokkal nehezebb, mint az eddigiek. Május végén kezdődnek a delegá ciók, de már addig is —hogy mást ne emlétsünk — olyan ügyet kell elintéznie a háznak, mint a milyen a konverzió^javaslat. S az addig elintézendő ügyek sorozatában még mindég ott marad, mint legnagyobb : a^ költségvetésnek hátralevő részlete. Érthető hát, ha egyes körökben most is újra felmerül az eszme a költségvetési vita olyan módosítására, hogy az — tövi debb legyen a jövő esztendőkben. Érthetőnek tartjuk e kívánságot. De azért a hosszú budgetvita sem Ítélhető el. Hiszen az ország legfontosabb anyagi érdekeiről van itt szó, magában véve helyes, ha a képviselők igyekeznek kifejteni a budgetvita minden részéb3n: mit kíván az ország, a nép, a vidék, a kerület? Helyes-e, hogy az uj országgyűlés legelső vitájában bő ven kidomborodik, de helyes az is, hogy a jövőre nézve igyekez.iek majd módot találni arra, hogyan juttassák összhangba a lakosság érdekeinek alapps, bőven való kifejtését a képviselőháznak rendelkezésére álló idővel. Szétoszlottak a képviselők pihe nésre, de a vakációt szomorú esemény zavarja. Tisza Kálmán meghalt s alig akadhat a képviselők közül egy is, kit ne késztetne mély gondolko dásra a nagy államférfi halála. Bármit mondjanak is ellenfelei róla, sokan tanulhatnak tőle ügyszeretetet, szorgalmat és lankadatlan munkásságot, mely a pihenés után sem volna időszerűtlen a nagy nemzeti munkában Hanyag nevelésA mai társadalom egyik feltűnő jelenségeként mutatkozik a gyermeknevelés elhanyagolása. Nem az iskolai nevelésről beszélünk, amely mindent megtesz, ami hatáskörében áll, hanem a családi nevelésről, Mert maguk a szülők hanyagolják el számtalan esetben gyermekeik nevelését. A kérdésben különösen fontos az, hogy miután a családi nevelés a gyermek erkölcseinek és jellemének az alapja, e hanyagsággal az utódok jövőjét rontjuk meg. Mert amit az otthon, a család megrontott, azon az iskola semmiképpen sem javíthat. Régebben, midőn még nem uralkodtak a modern „társadalmi irányeszmék", az erkölcsi érzést, a szülői szeretetet és a családias egyszerűséget oltották a gyermekek szivébe. Akkor nem látott az ifjúság russz példát magb előtt, mert az apai fegyelem s az anyai szeretet féltő gonddal őrködött felette. Ma mindez nem igy van. A vallás a nevelésben másodrendű tényezővé lett s helyét minden téren a tudás, az ismeretek gyűjtése foglalta el. Pedig az életnek nemcsak képzett egyénekre, hanem erkölcsös jellemekre is szüksége van. A tudás magában egyoldalúvá tesz, a jellem, az erkölcsös élet is az, amit az egyénben becsülnünk kell. Erre is kell nevelnünk: erkölcsös életre, amely vallási érzés nélkül lehetetlen. Helyes ós okos nevelés az volna, ha a gyermeket az iskolán kivül is ellenőriznénk, hogy ugy is cselekedjék, amint taBékésmegyei Közlöny tárcája, A esabai kultúrpalota. Irta és a nőegylet délutánján felolvasta : Maros György. Nincs e földön olyan Ígéret, a melynek végzete elubb vagy utóbb be ne telnék. A váltó, akármilyen furfanggal ujitgatjuk is meg az esedékesség idejét, egyszer csak mégis lejár s a fizetés ideje elodázhatianul bekövetkezik. Addig Ígérgetünk, mig egyszer csak nincs kitérés, a kifogások bőségszaruja kimerül s reánk borul az Ígéretek apró pénzre való felváltásának sötét éjszakája. Ime rövid története annak, hogy én most önök előtt a felolvasó asztal mellett ülök. Betelt rajtam is efátum; mert most, a mikor évekkel ezelőtt meggondolatlanul tettels-iólásom egyrészről izzadságcseppeket gyöngyöz homlokomra, másrészt önöknek unalmas perceket vagyok kénytelen szerezni. De hát — peccatur intra et extra muros — a mikor e bűntett súlya természetszerűen kizárólag az ón vállaimra nehezedik, némi könnyebbülést szerez annak nyílt bevallása, hogy a bűnre csábítás vétke a jótékony nőegylet vigalmi bizottságának egyik szeretetreméltó tagját terheli, aki, a midőn ellenvetéseim tárházát előtte teljesen kimerítettem, hiúságom legyezgetósével ejtett meg, mondván : „Soha se nézett ki olyan jól, mint most." Örömöm tetőpontra hágott, hogy igy a bennem dúló egészséről e kedves kijelentésből csalhatatlan bizonyságot szereztem; s bár nem gondolva meg, hogy amikor e kedves kapacitációt könnyelmmüen tett egykori ígéretem beváltásával honorálom, ugyanakkor az önök jogos felháborodását idézem elő gyatra előadásomnak miatta: itt ülök ós ugyancsak zavarban vagyok, hogy miről is olvassak hát fél ? Könnyű volt elődeimnek ! nem mintha minden lehető témát elhalásztak volna előlem, de mert hivatásuk közben ezer ós ezer esemény adja elő magát, melyeknek bájos, derűs helyzeteit az ékes nyelvezet ruhájába öltöztetve, valóban élvezetet szereztek válalkozásukkal. Az ón mesterségem azonban nagyon száraz foglalkozás. Ügyes-bajos embereknek, sokszor kicsinyes, de az ő nézőpontjukból szinte életbevágó dolgainak intézése valóban olyan prózai teendőkkel foglalkoztat, hogy azokból költői inspirátiót szerezni : a lehetetlenséggel határos. Mesterségemhez azonban, — melyhez nemcsak hivatásom kötelességei, de eddigi szerényke közéleti működésemnek összes, — sokszor kedves,, gyakorta keserű — emlékei fűznek, s életpályám iránt a legmelegebb szeretettel töltik be valómat, — ez alkalommal sem akarok hűtlen maradni. Engedjék meg tehát, hogy felolvasásom tárgyát mesterségem körébe vágó kérdésekből meritsem. E falak között tárgyalják városatyáink Békéscsaba összes közügyeit ; itt dőlnek et azok a fontos kérdések, melyek többkevesebb szerencsével, de mindenkor a legnagyobb jóindulattal a város kulturális ós közgazdasági előhaladását vannak hivatva elömozditani. Hadd legyen az a pár perc, melyeket most önöktől elrabolni szándékozom, egy olyan eszme ismertetésének szentelve, mely kivánatos megvalósulás esetén e város cultúráját nagygyá, hatalmassá tenni lesz hivatva egykoron ós igy talán maga azeszme, melyet Békéscsaba elŐhaladásának legnemesebb barátja vetett fel s istápol minden rendelkezésére álló hathatós eszközökkel: mégsem lesz unalmas. Arról van szó nevezetesen, hogy városunkban kultúrpalota emeltessék. E középületnek nlpár Ignác országos hirü müópitósz által készitett rajzait van szerencsém ezennel bemutatni. A palota a Kossuth-téren, a Kishid ós Széchenyi-utcák által határolt telkekre, az ártézi-kut felé néző homlokzattal, a középen egy hatalmas arányú, ettől jobbra-balra ' két-két kisseb'o kupolával, vegyes, tulnyo móan barokk ós renesszansz stílben épülne. A főbejárat resanittal, erős kiképzésű, oszlopos oromzattal a Kossuth-tórre uyilik ; i három bejáró ajtóval, kocsialáhajtóval, üvegernyöfedóllel, három osztású elölópcsőkkel ós diszitett szobros lépcsőkarokkal van ellátva. A főbejárat két oldalán két mellékbejáró van, külön körivü elölópcsőkkel. Hogy az épületnek 132 méter hosszú főhomlokzata nyomott ne legyen : a főresalit két oldalán ós az épület sarkain erős tagolások láthatók ; az egyes tagok oszlopokkal, attikával és kupolával vannak ellátva. A tagolásokat mély beugrások vá| lasztják el egymástól s az ezek folytán keletkező kicsiny térség, az utcától csinos vaskorláttal elválasztva, kis kertecskónek terveztetik, ami a Kossuth-térre eső homlokzat móltóságának valami különös bájt ós üdeséget kölcsönöz. A Kishid-utcai 65, a Széchényi-utcai 58 m. hosszú homlokzat tagolások által nyer változatosságot. A zseniális müópitósz e tagolások sikeres alkalmazásával valóban halványozott mórtékre emeli a momumenttlis palota külső berendezkedésének építés művészeti hatását. A közművelődés céljainak szolgáló ezen épület külső elhelyezése ós építészeti kiképzése pregnáns kifejezője s jellegzetes szimbóluma annak a magasztos hivatásnak, mely az eszme megteremtőjének n emes lelkét betöltötte akkor, amidőn e terv megvalósításával foglalkozott. Az építőművész szerencsés kézzel intézte az eszme megtestesítósónek kérdését s kiváló sikerrel alkalmazkodott a territoriális környezethez, melyet egyrészről a hosszú építési vonal, ! mesrészt az ág. ev. nagytemplom ós a róm. kat. t ;mplom által határolt Kossuth-tór szabott, eléje. A külső hatást a 14 méteres kiugrással, nemes dekorációkkal s hatalmas kupolával tervezett színházépület dominálja. A tervezet belső elhelyezkedésében is a szinház uralja a helyzetet. A patkó alakú nézőtér, melybe a főbejáratból nyiló, oszlopos s márványfalas előcsarnokból jutunk, a földszinten mintegy 200 személy befogadására alkalmas ülőhelyeket, 8 páholyt, tágas zenekari helyiséget s a színpad alatt sülyesztőket foglal magában. Az emeletre vezető lépcsőcsarnok remek foyerba torkollik Az első emeletre mintegy 80 személy számára körszékek s 12 páholy, a második emeletre olcsó karzati helyek kerültek. A szinpad technikáját kellően berendezett zsinórpadlás egészíti ki. Az előadó személyzet a földszinten 2 társalgó szobával, az első emeleten 8 öltözővel rendelkezik. A színháztól jobbról s balról esnek az összes kulturális intézetek helyiségei. Ezek közül, mint hivatására s működésének tartalmára és terjedelmére legnevezetesebbnek, a muzeumnak jut a legtöbb férő hely ; a könyv és levél, régiség és történelem, föld ós néprajz, ipar- ós képzőművészet, végre a képtár, a palotának a kishid-utca felől eső földszintjét ós emeletét foglalja el. Ezek mellett jut kényelmes hely a kaszinó számára. A színháztól jobbra s a Széchenyiutca felőli részen, földszinten ós emeleten a következő intézetek helyezkednek el: polgári kör, olvasó kör, iparos ifjúsági önképzö-egylet, ács ós kőmives iparosok szakegylete, kereskedelmi kör, gazdakör, népkönyvtár. Végre a palotának a Széchenyi-utca felől eső szárnyát az uj Vigadó helyiségei eges itik ki. Az udvart, melyet a mólyen benyúló színházi épület két részre oszt, parkúozni fogják s igy az egyesületek nyáron át a legkellemesebb kerti helyiségekkel fognak rendelkezni. A telek, melyen a kultúrpalota épül, 8246 Dm éter kiterjedésű ; a beépítendő terület 5413 Dméter. Az ópitós költsége a tervező művész számítása sz«rint, az összes kisajátítási szükségletekkel együtt egy millió korona. Bizony nagy summa pénz, melylyel Csaba