A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
SZEGEDI BETYÁRFÉNYKÉPEK Adatok a betyárkérdéshez Ráday Gedeon királybiztos idejéből FARI IRÉN A Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályára 1989-ben vétel útján került Letzter L. szegedi fényképész cég betyárokat ábrázoló sorozata, 1 amely Ráday Gedeon királybiztos hírhedt működése eredményeképpen készült. Marcona tekintetű, viharedzett arcú férfiak néznek ránk a képekről, némelyikük subát, báránybőr sapkát vagy kalapot, gombsoros mellényt visel, néhány félalakos portrén jól látható a gatya, hároman szűrben vannak. A posztókabátok áüása, szabása, zsinórdíszítése eltérő, mégis a ruházatban az Alföld jellegzetes öltözködésére ismerünk. 2 40 arc, - 40 név. A nevek alatt a magyarázat, ami az ideiglenes sorsközösséget adta, az elrettentő bírói ítéletek: rablógyükosságért, rablásokért vagy lopásokért halál, vagy 10-15 évi börtönbüntetés. Az alföldi betyárvilág kialakulásával, történetével 3 irodalmi és főképp folklorisztikus földolgozásával többen foglalkoztak. A betyárportrék közül néhányat közöl a kiskunsági betyárokkal foglalkozó könyvében Bánkiné. 5 Mégis meglehetősen elnagyolt, kissé romantikus kép jut eszünkbe. A fennálló társadalmi- politikai rend eüen sajátos módon tütakozó és azt kijátszó, szabad életet élő, bátor és üldözött lázadó jelenik meg előttünk. Nemzeti történelmünk, különösen a levert 1848-49-es szabadságharc szinte diktálja az együttérzést a bujdosó, törvényen kívüli életet élő betyárokkal. Bár a nép jól meg tudta különböztetni a közönséges zsiványokat, útonáüókat, házásó, lókötő, kapca betyárokat az ún. futóbetyároktól, akik azért rejtőzködtek, csavarogtak mert a hatóság által körözött személyek, pl. katonaszökevények voltak, mégis együttműködött - kényszerből vagy érdekből - minden betyárral, dalokat, baüadákat költött róluk. Nyüt szembenállásuk az idegen elnyomó hatalommal, mely olykor az életüket követelő összecsapással végződött, a szabadságvágyat testesítette meg. A politikai rendezés után a betyárság körébe tartozó cselekmények megítélése változott, a közbiztonság gyenge állapota nem. Az országgyűlés 1868. XXXIL, október 28 - án megszavazott törvénycikke lehetővé tette, hogy a belügyminiszter széles körű rendőri jogkörrel felruházott királyi biztost küldjön az Alföldre a közbiztonság helyreállítására és a működéséhez százezer forintot biztosított. 1 A fényképeket szolnoki tulajdonosától Nagy Ádám gyűjtötte. MFM Tört.Dok. 89.27.1.-89.27.40. 2 T. KNOTIK 1990.155-232. 3 REIZNER 1899., SZABÓ 1962., SZABÓ 1991. 4 BÁLINT 1980, KÜLLŐS 1988. 5 BÁNKINÉ 1999. 66.-67. 6 TÖMÖRKÉNY 1897. NAGY CZIROK 1965.
