Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Közlemények – Mitteilungen - Gelencsér József: Tejfeldolgozás, tejtermék fogyasztás Sárkeresztesen. – Dairy productions and consumption of dairy-products at Sárkeresztes. p. 243–248. t. LXXXI–LXXXII.
TEJFELDOLGOZÁS, TEJTERMÉK FOGYASZTÁS SÁRKERESZTESEN A magyar néprajztudomány a dunántúli parasztság táplálkozási kultúráját vizsgálva jelentős eredményeket ért el. Ezen belül többen foglalkoztak a tejfeldolgozás, tejtermék fogyasztás kérdésével. A teljesség igénye nélkül elég utalni Kardos László, Vajkai Aurél, Kisbán Eszter, Knézy Judit, Sergő Erzsébet nevére és munkáira.O Témánk szempontjából különösen az utóbbi kutató tevékenységét kell kiemelni, mivel Fejér megyében több jelentős gyűjtést is végzett. ( 2 ) A megye településeinek tejfeldolgozása, illetve fogyasztása a társadalmi, technikai fejlődéstől, a földrajzi elhelyezkedéstől, a hagyományoktól függően eltérően alakult. A központi fekvésű megyeszékhely, Székesfehérvár lakosságának tejtermékkel történő ellátásában a jelentős számú helyi parasztságon kívül a várostól mintegy 10 km-es sugarú körön belül eső települések lakosságának szinte kizárólagos szerepe volt. Küzülük is kiemelkedett U r h i d a, s azt követte Sárkeresztes parasztsága. A területi munkamegosztásban a tejfeldolgozásra specializálódott két község ilyen tekintetben éppen olyan hírnévre tett szert, mint a cecei, abai paprika, az alapi, seregélyesi dohány, a csóri fehérvárcsurgói, balinkai káposzta, a pákozdi paradicsom, a sukorói cseresznye, a Székesfehérvár—palotavárosi zöldség. A sárkeresztesieket a nagy mennyiségű tejtermelés, fogyasztás, értékesítés nyomán nem véletlenül csúfolták savósoknak. A mintegy 1000 lakosú, zömében református vallású község életében csaknem napjainkig, de különösen az 1960-as évek végéig jelentős szerepet töltött be a tejfeldolgozás és fogyasztás. A hétköznapok, ünnepek táplálkozását alapvetően meghatározta, másrészt az értékesítés kapcsán befolyásolta az életmódot, a munkarendet. Évsz: Borjú NövenTehén Bika Igás- Hízó- Ossz. dék ökör marha 1895 36 169 315 4 187 — 711 1911 10 202 400 4 162 20 798 1935 17 259 280 3 147 3 709 1942 10 254 280 12 248 2 806 Az adatok magukban foglalják a gróf Károlyi uradalom állatállományát is.( 5 ) A II. világháború a falutól minden téren nagy áldozatokat követelt, így a harcok befejeztével, 1945. április 24-én mindössze 20 tehén és üsző, valamint 6 borjú állt a községbeliek tulajdonában^) 1945. őszén is csak 23-ra illetve 24-re emelkedett ez a szám( 7 ) A háború előtti nagyságrendet többé már nem is sikerült elérni. 1962 1966 Borjú 24 7 Növendék Előhasi Tehén üsző 177 129 199 142 Hízómarha 65 72 Ossz. 465 358 A személyi tulajdonban levő állatállomány az 1960-as évek elejétől fokozatosan csökkent, ma már csak 8—10 szarvasmarhát számlál. Számottevő tenyésztés termelőszövetkezeti keretek közt folyt, illetve folyik. Az általunk vizsgált, a századfordulótól a 20. sz. közepéig terjedő időszakban jelentős változás következett be a marhafajtákban.( 8 ) Marhatartás a községben és az uradalomban A múlt század közepén a statisztikus a községbeli tehenek számát 157-re, a gulyát 115-re tette.( 3 ) A 19. sz. végétől századunk közepéig a szarvasmarha-állomány az alábbiak szerint alakult.( 4 ) Évsz: 1895 1911 1935 1942 Magyar fajta 503 106 119 87 Pirostarka és szimentáli 101 685 588 717 Borzderes (1) A tejfogyasztás kérdéséről részletes adatok találhatók a monográfiákban (KARDOS 1943; VAJKAI 1959) és a népi táplálkozással foglalkozó tanulmányok, gyűjtések anyagában. (Kisbán 1960; Knézy 1975,1980,1981) (2) A gyűjtések anyaga részben megjelent (Sergő 1974), részben kéziratban található (Sergő 1963) (3) A szarvasma, ha állomány a fél évszázaddal későbbi adatokhoz képest igen alacsonynak tűnik. (ZÁCH 1863.194. p.) (4) Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870—1970. Állattenyésztés III. 1. Szarvasmarha-állomány Bp. 1972. (5) Gróf Károlyi József tulajdonában Sárkeresztesen 1934-ben 46 tehén volt. Kecskés 1981.190. p. (6) A II. világháború községben okozott kárairól részletes adatok: FARKAS 1965. 154. p. (7) Fejér Megyei Levéltár, Sárkeresztes község iratai 1945. sz. n. (8) Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870—1970. Állattenyésztés III. 1. Szaivasmarha-állomány Bp. 1972. 16* 243
