Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben

2. kép. Eger vár viadala: Az egri nők hősiessége. Megjelent: Hungarisch-Türkische Chronik, Nürnberg, 1684 A nők szerepe a XIX. század elejétől kezdődően megváltozott. Nem csak a család összetartójaként, hanem a nemzeti élet, a hazaszeretet és a magyarosodás katalizátoraiként, továbbadóiként is számítottak rájuk. A költők, az írók gyakran a nemzeti érzület forrásait, tovább vi vőit látták bennük, utalva a Széchenyi István Hi­telének (1830 eleje) előszavában feléjük forduló megszólításukra. Széchenyi e művét a „hon szebblelkű hölgyeinek" ajánlotta, s a nemzet előrehaladásának leté­teményeseiként, a lelki erő táplálóiként fordult feléjük. Az iskolai leányoktatás is komolyan vette ezeket a szempontokat (Fáy András 1840-es programja), illetve a megjelenő almanachok, zsebkönyvek, később a divatlapok is főként a női olvasók­ra számítva szerkesztődtek. Kisfaludy Károly Aurórája is elsősorban a nők lelkéhez szólt. Nem csupán irodalmi célokat akart szolgálni, hanem a „nemzeti csínosodás" 11 minden ágára figyelni kívánt. Az almanachjában megjelenő valamennyi metszet készítőjét, akik elsősorban a megjelenő verseket illusztrálták, ő irányította. Neves bécsi mestere­ket bízott meg a metszetek elkészítésével, de tudjuk, hogy a legtöbbnek képi in­11 VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes 1967.151. 289

Next