B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Bihari-Horváth László: Szarvaskő „etnomalakológiája” - Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben
Bihari-Horváth László SZARVASKŐ „ETNOMALAKOLÓGIÁJA" 1 Az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben A természeti környezet mindig fontos meghatározója volt a lokális közösségek gazdasági életének és táplálkozáskultúrájának, elsősorban a jövedelem és a táplálék megszerzése tekintetében. A magyar parasztság természettel való szoros együttélése, a köznép természetismereti megfigyelései az évszázadok során olyan összetett népi tudásanyagot eredményezett, 2 amely szükségessé tette, hogy a néprajzkutatás - elhagyva szűkebben vett tudományos terrénumát - a természettudományok felé is elirányítsa figyelmét, mintegy a paraszti tudásanyag racionalitásának természettudományos igazolása szándékával. 3 Ennek eredményeképp a XIX-XX. század fordulójától a zoológia, 4 a XX. század elejétől a botanika, 5 a XX. század második felétől pedig a mikológia 6 tudományaival alkotott közös kutatási területeket: az etnozoológiát, az etnobotanikát, és az etnomikológiát, melyek az élővilágnak az emberi kultúrában betöltött szerepére, az egyes élőlények felhasználásának módjára, a hozzájuk kapcsolódó képzetekre, szokásokra, etc. terjednek ki. 1 A tanulmányt tisztelettel ajánlom az idén 60 éves Prof. dr. Fííköh Levente malakológus múzeumigazgatónak, és a 100 éve születeti Prof. dr. Gunda Béla emlékének. 2 Vö. VAJKAI Aurél 1948. 3 Vö. SZABÓ László 1990. 725-728. 4 Vö. HERMAN Ottó 1901. 5 Vö. GYÖRFFY István 1921.; VAJ KAI Aurél 1941.; GUNDA Béla 1948., 1971. (etc.)-Talán nem érdemtelen megjegyezni, hogy a vegetációt kutató botanikusok (például Borbás Vince) legalább olyan korán - ha nem korábban - felfedezték és adaptálták leírásaikhoz a tájhasználó parasztság tárgyköri ismeretanyagát, mint a néprajzkutatók a természettudományos kutatások eredményeit. Talán ezzel az érdeklődéssel is összefügg, hogy a felgyújtott etnobotanikai adatok mennyisége többször meghaladja az etnobiológia többi ágához tartozó adatok összességét. 6 Vö. ZSIGMOND Győző 1994. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2011. 309
