A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
7. ábra. Veszprém megyei nemesi lovasezred századzászlaja (Veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteménye) Figure 1 — L'étandard d'escadron d'un régiment de cavalerie de la noblesse du comitat Veszprém (Fonde du Bakonyi Museum à Veszprém) pontos felmérése; kiderült, hogy a magyar nemesi felkelő csapatoknak 22 838 db gyalogsági puskát, 11 839 db lovassági karabélyt és 20 969 db pisztolyt tudnak kiadni. 1809 januárjára eldőlt az Ausztriai Császárságban a háborús párt (Mária Ludovika császárné, Stadion külügyminiszter, Metternich franciaországi nagykövet stb.) és a békepárt (Habsburg Károly főherceg hadsereg-főparancsnok, Habsburg József főherceg nádor stb.) küzdelme — a háborús párt javára. 1809 januárjában megalakult — az Ausztriai Császárság és Anglia együttműködésén alapuló — ötödik koalíció. Az osztrák háborús párt elvakult indulatait még az sem józanította ki, hogy a szerződés megkötése után Anglia bejelentette, hogy konkrét katonai beavatkozást nem tud biztosítani, csak pénzügyileg támogatja az Ausztriai Császárságot, ha az háborút indít Franciaország ellen. Egyébként I. Napóleon francia császár már 1809. január első napjaiban bizalmas értesítéseket kapott az osztrák háborús párt előretöréséről, s arról, hogy Ausztria háborút akar indítani — a Spanyolországban lekötött — Franciaország ellen. Ezért azonnal elhagyta spanyolországi főhadiszállását és Párizsba utazott, hogy intézkedéseket tegyen Franciaország védelmére, illetve egy Ausztria ellenes ellentámadásra. Napóleon gyors és kíméletlen intézkedéseinek hatására 1809 február—márciusára öt francia hadtest vonult fel — az osztrák támadás fő irányában fekvő és a Rajnai Szövetség egyik legerősebb államát képező — Bajorországba. 1809. február 8-án véglegesen eldőlt a háború sorsa. A nap folyamán Bécsben — a császár elnökletével — konferencia zajlott le, melyen határozat született: áprilisban az Ausztriai Császárság hadereje megkezdi a támadást Franciaország ellen. 1 II. VESZPRÉM VÁRMEGYE INTÉZKEDÉSEI A NEMESI FELKELÉS ÜGYÉBEN (1809. íebruár 7—május 29.) Veszprém vármegye 1809. február 7-én összehívott közgyűlése tette meg az előkészítő lépéseket a nemesi felkelésre, a generális insurrectióra. Határozatot hoztak egy nemesi lovasezred első két lovasosztályának (négy lovasszázad) megszervezésére (a lovasezred harmadik osztályát Fejér vármegyének kellett kiállítani) és egy nemesi gyalogoszászlóalj felállítására. Mindenekelőtt elrendelték a vármegye négy járásában (a veszprémi, a cseszneki, a pápai és a devecseri járásokban) a nemesek összeírását és a felvonuló csapatok feletti szemléket (mustrákat) végrehajtó bizottság kinevezését. Tekintettel a közismert fegyverhiányra, erre a napra — február 7-re — a vármegye vezetősége összeíratta a magánszemélyeknél található felszerelési tárgyakat (elsősorban nyeregszerszámokat) és fegyvereket. A felmérés siralmas eredménnyel járt. A veszprémi járás területén összesen 20 db pisztolyt, 11 db kardot, 2 db karabélyt, 1 db fokost és 5 nyeregszerszámot találtak. Például: Balháson (ma a Fejér megyei Mezőszilas): Csörgei Sámuelnél 4 pisztolyt, 1 kardot és 1 nyeregszerszámot, Pósa Péternél 1 kardot; Bozsokon (ma: Balatonbozsok): Győri Imrénél 2 pisztolyt és 1 kardot; Enyingen: Heimlich Ignácnál 1 kardot; Szentgyörgyön (Mezőszentgyörgy): Fűzi Mihálynál 1 nyeregszerszámot és Rácz Ferencnél 1 pisztolyt; Csajágon: Balogh Jánosnál 2 pisztolyt, 1 kardot és Héms Jánosnál ugyancsak 2 pisztolyt és 1 kardot; Küngösön: Kenései Sándornál 1 kardot; Berhidán: Boronkai Pálnál 2 pisztolyt, 2 kardot és 1 nyeregszerszámot, Csikasz Jánosnál 2 pisztolyt és 1 fokost, Veszprémi Péternél 1 pisztolyt és 1 nyeregszerszámot, Horváth Istvánnál 1 pisztolyt és 1 kardot, valamint 1 karabélyt és 1 nyeregszerszámot; Kiskovácsiban: Csonka Istvánnál 2 pisztolyt és 1 kardot, Tolnai Gergelynél 1 karabélyt, Csonka Imrénél 1 pisztolyt találtak a megyei megbízottak. 2 Február 26-án József nádor tervezetet dolgozott ki a nemesi csapatok gyülekezőhelyeire vonatkozólag. A dunántúli vármegyék felkelő csapatai számára két várost: Keszthelyt és Győrt jelölte ki összpontosítási körzetül. 1809. március 3-án Habsburg I. Ferenc császárkirály utasította József főherceg nádort, hogy készítse elő a magyar nemesi felkelés fegyverbe hívását. Mivel olyan rendőri jelentések érkeztek a kormányhoz, hogy a nemesség a legtöbb 358
