A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború
VERESS D. CSABA VESZPRÉM MEGYE ÉS AZ 1809. ÉVI FRANCIA HÄBORÜ I. AZ 1809. ÉVI HÁBORÚ POLITIKAI-KATONAI ELŐZMÉNYEI A francia polgári köztársaság — majd a napóleoni császárság — ellen indított hadjáratokban: az első koalíciós háborúban (1792—1797), a második koalíciós háborúban (1799—1801), majd a harmadik koalíciós háborúban (1805) a háborúkat kezdeményező Ausztria minden esetben vereséget szenvedett. Különösen súlyos katonai vereség érte Ausztriát a harmadik koalíciós háborúban (1805. szeptember 11—december 26.), melynek következtében Habsburg I. Ferenc kénytelen volt lemondani a német-római császári címről. Az újonnan megalakult Ausztriai Császárság azonban továbbra is perszonális unióban maradt a Magyar Királysággal. A kettősség az év folyamán kialakított zászlószínekben is megnyilvánult: az Ausztriai Császárság a fekete-sárga, a Magyar Királyság pedig a piros-fehér-zöld zászlószíneket vette fel hivatalosan. Az 1805. december 26-án megkötött pozsonyi békével — 1006 évi fennállás után — megszűnt a Német-Római Császárság, s a tizenhat délnémet állam — francia protektorátus alatt — 1806. július 12-én megalakította a Rajnai Szövetséget. A Rajnai Szövetség a további háborúkban haderejét a Francia Császárság rendelkezésére bocsátotta. Az 1806 októberében létrehozott negyedik koalícióban — amelyet Poroszország és Oroszország kötött (Anglia felbújtására és támogatásával) — az Ausztriai Császárság nem vett részt. A negyedik koalíció hadereje azonban még fel sem készült, mikor a francia hadsereg — a porosz—orosz hadüzenetet követően — gyors támadásával tönkreverte Poroszországot, majd az orosz hadsereget is. Franciaország — még a háború során (1806. november 21-én) — kihirdette a kontinentális zárlatot Anglia ellen. Poroszország és Oroszország katonai veresége után, 1807 őszére a magára maradt Angliának már csak egyetlen európai szövetségese maradt: Portugália. A francia hadsereg azonban 1807 novemberében gyors ütemben megszállta Portugáliát is. A Portugália elleni hadjárat során a francia hadsereg benyomult — az eddig a franciákkal lojális — Spanyolországba is, s lemondatta a spanyol királyi családot. Napóleon erőszakos lépése franciaellenes felkelést robbantott ki Spanyolországban. A példátlan erejű nemzeti felkelés súlyos vereséget mért a franciákra: 1808. július 22-én egy 14 ezer főnyi francia hadtest megadta magát a spanyol felkelőknek. Ez volt Franciaország első komoly veresége a napóleoni háborúk során! Az egyre nagyobb erőket lekötő spanyolországi felkelés — és Anglia diplomáciai, katonai és pénzügyi támogatása — felbátorította Ausztriában a franciaellenes erőket. Az Ausztriai Császárság — óvatos lassúsággal — megkezdte e gy új franciaellenes háború előkészületeit. Mária Ludovika császárné megkoronázásának ürügyén — 1808. augusztus 28-ra országgyűlést hívtak össze a Magyar Királyság rendjeinek is Pozsonyban, hogy a Magyar Királyság katonai erejét is bevonják a tervezett támadó háborúba. A francia polgári forradalom eszméit gyűlölő magyar nemesi rendek megszavazták — a reguláris hadsereg számára — 20 ezer újonc kiállítását. Ugyancsak megszavazták a nemesi felkelési törvényt, melynek II. cikkelye szerint a király a személyes és általános nemesi felkelést a következő három év alatt az országgyűlés újabb összehívása nélkül — a nádoron keresztül is — összehívhatta. Még javában folyt az országgyűlés (amely november 5-én ért véget), mikor Habsburg József főherceg, Magyarország nádora — mint a magyar nemesi felkelés főparancsnoka — már 1808. szeptember 26-án kérte, hogy időben kezdjék meg a magyar nemesi felkelés számára szükséges fegyverek összeírását. A haditanács október 29-én válaszolt a feliratra, s jelentette az uralkodónak, hogy a nemesi felkelés számára a szükséges felszerelés és fegyverzet már készen áll. Négy nappal később — november 1-én — ugyanaz a haditanács módosított előző jelentésén, s hosszú listán közölte, hogy mit nem adhat a nemesi felkelésnek. Többek között világoskék posztót (nadrágnak), hátiborjúkat, facsutorákat, rézdobokat. Helyettük halinát, illetve fadobokat ajánlott — a vármegyék által fizetendő — készpénz ellenében. Időközben József nádor tájékozódott a nemesi felkelés számára szükséges fegyverek ügyében is. Október 29-én jelentette az uralkodónak, hogy a — 35 ezer gyalogosból és 15 ezer lovasból álló — magyar nemesi felkelés számára kevés és különböző rendszerű gyalogsági puska, valamint lovassági karabély és pisztoly áll rendelkezésre az óbudai, péterváradi, eszéki és károlyvárosi katonai fegyvertárakban. A lovassági és gyalogsági kardok ügyében is csak valamivel jobb a helyzet. November 23-ra elkészült a katonai fegyvertárak 357