Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)
Csakhogy míg a XIV-XV. században ehhez fele részben mézet, felében cukrot használtak, a XVI. század reprezentatív közép-európai fejedelmi szakácskönyve, a magát mellesleg született magyarnak valló Marx Rumpolt 1581-es munkája kizárólag cukrot ír elő. 3 A polgárok közül a cukor luxusát csak az igen gazdag, magas állásúak engedhették még meg maguknak. így a XVI. század elején a nürnbergi patrícius A. Tücher háztartása évi 15 kg cukrot használt el, fejenként 1,5-2 kg-ot, amit a német fogyasztás átlaga majd csak az 1830-as években ért el. Fél kiló cukor ára Nürnbergben akkor annyi volt, mit 50 tojásé vagy 3 tyúké. 4 A városok közül Köln cukorfogyasztását lehet áttekinteni 1491/95-ben. Az összmennyiséget csak a lakosság számával osztva évi 180 gramm átlagfogyasztás jönne ki cukorból, ami azonban minden bizonnyal alacsonyabb volt, hiszen a városban vidékiek is vásároltak. 5 Magyarországon konyhán felhasznált cukrot 1419-ben említ először Pozsony város számadáskönyve, amikor Zsigmond magyar király, német-római császár ellátásáról kellett gondoskodniuk, aki egy hónapot időzött ott a lengyel király és a passaui püspök társaságában, mindhármuk udvartartásával. Ezalatt Zsigmond és a lengyel király asztala együtt 5 font és 12 lat cukrot, a püspöké 1 fontot fogyasztott el, mialatt természetesen például hatalmas mennyiségű hús és hal fogyott. 6 E század végén írták le a cukor régi magyar nevét is ránk maradt forrásban először (nádméz 1493 k., TESZ). Mátyás és Beatrix lakodalmán 1476-ban már ott volt a királyi, fejedelmi cukorluxus fokozását jelentő hatalmas marcipán asztaldísz, valószínűleg itáliai cukorművesek remeke. 1489-ben Hippolit gyermekérsek esztergomi udvarában 7 hónap alatta 135 font, vagyis havi átlagban 10,8 kg cukor fogyott el. 7 A XVI. században főuraink cukorhasználatába a Nádasdy számadások engednek bepillantást. A közöltek 1544-1554 közti évekre vonatkoznak és sajnos nem folyamatosak, így a fogyasztás mértékére nem lehet következtetni, tájékoztatnak viszont a fajtákról, árakról, az egyszerre beszerzett mennyiségekről, valamint arról, hol lehetett cukrot kapni. Cukrot vagy nagyobb fűszerbeszerzés keretében készletre vásároltak, vagy úton azonnali használatra egy-egy ételbe, étkezéshez. Az utóbbi vásárlásokból nyilvánvaló, hogy a cukor használata világosan az úr és felesége asztalára korlátozódott. Familiárisok uruk nélkül utazó csoportja részére sosem vettek. 1544-1554 között a következő fajtákat és minőségeket vásárolták, az általunk számított átlagos áron: kis süveg fejér nádméz 44 d darabja, valószínűleg 1 font körüli nagyságúak öreg/selejt süveg nádméz 30 d fontja, változó nagyságúak fejér nádméz 34 d fontja köz-/alábbvaló nádméz 24 d fontja fekete nádméz 35 d fontja, ritka beszerzés Ugyanakkor 1 kappan ára 10 d, 1 csirkéé 8 d volt. 3. WIEGELMANN,Günter 1986. 137-138. 4. WIEGELMANN,Günter 1986.141; TEUTEBERG, Hans Jürgen-WIEGELMANN, Günter 1986.159. 5. MAURUSCHAT, Hans Heinrich 1975. 65. 6. WIENER Moszkó 1902. 5. 7. WIENER Moszkó 1902. 6. 240
