Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Bihari-Horváth László: Tárgytipológiai kísérlet az észak-magyarországi, „magyaros stílusú” keménycserép dísztányérkultúra bemérésére
Bihari-Horváth László TÁRGYTIPOLÓGIAI KÍSÉRLET AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI, „MAGYAROS STÍLUSÚ" KEMÉNYCSERÉP DÍSZTÁNYÉRKULTÚRA BEMÉRÉSÉRE Előszó A keménycserép tárgykultúra, bár a paraszti lakásbelsők díszítőelemeinek egyik legjelentősebb egységét képezte a XX. század első felében 1, mégis a néprajzi kerámiakutatás periférikus kutatási témájának számított. A „hagyományos néprajzi érdeklődés" visszafogottságát elsősorban a keménycserép tárgyak üzemszerű készítése magyarázza, amelyre legfeltűnőbb külső jegyeik, például azonos formájuk, edényfaluk egyenletes vastagsága, és legfőképpen „sablonos", mintakönyvből másolt díszítményeik is egyértelműen utalnak. Olyan egyéni művészi teljesítmény, mint amelyet a kerámiaközpontok híres fazekasai nyújtottak, ennek a tárgykultúrának a díszítőművészetét valóban nem is jellemezte. A keménycserép tárgyak népies díszítményei, hagyományos kompozíciói ugyanakkor - már csak a kézifestés technikájából adódóan is - izgalmas, a tárgyalkotó népművészetre jellemző variálódást mutatnak. Ez a kettősség eddig mind a népművészeti, mind az iparművészeti kutatásokat elriasztotta a tárgykultúra alaposabb tipológiai vizsgálatától. 2 Amíg a készítőhelyek, azaz a keménycserépgyárak történetét és a készítés technikáját már egészében, a tárgykultúra területi elterjedését és a tárgyhasználat rendszerét pedig számos vonatkozásban feldolgozta a tudomány, 3 addig a tárgytipológia 1 A keménycserép dísztárgyak már a XIX. század végén igen népszerűek voltak a parasztság körében (vö. MOLNÁR László 1966b. 221.). A dísztárgykultúra állandó darabjaiként dokumentálásukat a korabeli - leginkább archaikumokat kereső - néprajzi tárgygyűjtések, tárgyi néprajzi kutatások sem kerülhették meg (vö. BÁTKY Zsigmond 1906. 296., 104. tábla., 8. ábra). A keménycserép századutós elterjedését jól reprezentálta az 1896-os Millenniumi Kiállítás Néprajzi Faluja, melynek lakásbelsőit rendre hollóházi, apátfalvi, városlődi tányérok díszítették (KRESZ Mária 1991. 526.). 2 Vö. MOLNÁR László 1964. 273. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2010. 307
