Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Gelencsér József: Megszégyenítő büntetések a Káli-medencében

GELENCSÉR JÓZSEF: MEGSZÉGYENÍTŐ BÜNTETÉSEK A KÁLI-MEDENCÉBEN Évforduló kapcsán Sebestyén Gyula, a jeles folklorista, történettudós és irodalomtörténész a Dunántúl egyik kiterjedt nemesi famíliájának a Balaton-mellékre került ágá­ból származott. Élete, munkássága több tekintetben is e tájhoz kötődött. 1864-ben Szentantalfán született, s bár tanulmányai miatt korán az ország más részére került, a Tanácsköztársaság utáni nyugdíjazását követően újra szűkebb pátriájába tért vissza, Balatonszepezden telepedett meg. Tisztes kort élt, melynek végeztével 1946-ban a köveskáli alsó temetőben helyez­ték örök nyugalomra. Kérdésként merülhet fel, hogy vajon mi szolgáltat alapot ahhoz, hogy Se­bestyén Gyula születésének 125. évfordulóján a Káli-medencében fellelt egynéhány megszégyenítő büntetésről szóljak. Egyrészt az, hogy Sebestyén Gyula tudományos kutató munkássága természetszerűen a Balaton-felvidék­hez is kapcsolódott, így a Káli-medencében és annak környékén is végzett néprajzi gyűjtést. Másrészt, mint sokoldalú, a tudomány több területén ered­ményesen dolgozó szakember felhívta a figyelmet az élő néprajzi kultúra és a történeti néprajzi adatok összehasonlítására, illetve érdeklődéssel fordult a korábbi századok jogesetei irányába. Az Ethnographia hasábjain egyene­sen szorgalmazta a hagyományos szokások gyűjtését a joggyakorlat, azon belül a népies kormányzat, az eskü, az öröklés, a birtoklás és az igazságszol­gáltatás teréről. 1 Szabályozás Az igazságszolgáltatás a jogellenesen elkövetett cselekmények büntetési céljának évszázadokon keresztül a megtorlást és az elrettentést, illetve az okozott kár, sérelem jóvátételét tekintette. A büntetési nemeket ezért cél­szerű az általuk okozott hátrány milyensége szempontjából osztályozni. Ilyen módon megkülönböztethetők a fizikai, a pszichikai, a jogi vagy a va­gyoni hátrányt okozó halál, testcsonkító, testfenyítő, megszégyenítő, sza­badságvesztési, illetve vagyoni büntetések. 2 A megszégyenítő vagy megbecstelenítő büntetéseket már a római jogban alkalmazták, de legszélesebb körben a középkorban éltek velük. A felvilá­gosodás, a polgárosulás időszakától kezdve/viszont mind szűkebb területre szorultak vissza. A koronként is változó megszégyenítő büntetések körét tel­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom